Erős vár a mi Istenünk

József Attila fordításában

 

Erős vár a mi Istenünk,

Kemény vasunk és vértünk.

Inségben együtt van velünk,

Megvált és harcol értünk.

Kél az ősi rossz,

Bajvető gonosz,

Csel vad fegyvere,

Erőszak ővele,

A földön ő az első.

Önnön erőnk csak délibáb

És bizony esnénk esten.

De harcba küldte Egy Fiát

Értünk maga az Isten.

Kérded-é, ki az?

Jézus, az igaz.

Sok had, Egy a fő,

Nincs Isten más csak Ő,

Krisztus a Győzedelmes.

S ha földön ördög nyüzsgene

És elnyelni akarna,

Meg nem riadnánk – ellene

Győz hitünk diadalma.

A világi úr

Tombolhat vadul,

Semmit sem tehet,

Ő megítéltetett.

Megrendül egy szavunkra.

Él, áll az ige igazul,

Akárki vesse-hányja.

Táborainkra száll az Úr

Szent Lelke, adománya.

Jóhír, nő, család,

Jószág, test, világ

Veszhet, vihetik

Veszendő kincseik', –

Miénk marad az ország.^[

Magyar nyelvű szövege

Erős vár a mi Istenünk,

Jó fegyverünk és pajzsunk.

Ha ő velünk, ki ellenünk?

Az Úr a mi oltalmunk.

Az ős ellenség

Most is üldöz még,

Nagy a serege,

Csalárdság fegyvere,

Nincs ilyen több a földön.

Erőnk magában mit sem ér,

Mi csakhamar elesnénk,

De küzd értünk a hős vezér,

Kit Isten rendelt mellénk.

Kérdezed: ki az?

Jézus Krisztus az,

Isten szent Fia,

Az ég és föld Ura,

ő a mi diadalmunk.

E világ minden ördöge

Ha elnyelni akarna,

Minket meg nem rémítene,

Mirajtunk nincs hatalma.

E világ ura

Gyúljon bosszúra:

Nincs ereje már,

Reá ítélet vár,

Az Ige porba dönti.

Az Ige kőszálként megáll,

Megszégyenül, ki bántja.

Velünk az Úr táborba száll,

Szentlelkét ránk bocsátja.

Kincset, életet,

Hitvest, gyermeket

Mind elvehetik,

Mit ér ez őnekik!

Mienk a menny örökre!^[

Német nyelvű szöveg

Ein feste Burg ist unser Gott,

Ein gute Wehr und Waffen.

Er hilft uns frei aus aller Not,

Die uns jetzt hat betroffen.

Der altböse Feind,

Mit Ernst er’s jetzt meint;

Groß Macht und viel List

Sein grausam Rüstung ist,

Auf Erd ist nicht seinsgleichen.

Mit unsrer Macht ist nichts getan,

Wir sind gar bald verloren;

Es streit’ für uns der rechte Mann,

Den Gott hat selbst erkoren.

Fragst du, wer der ist?

Er heißt Jesus Christ,

Der Herr Zebaoth,

Und ist kein andrer Gott,

Das Feld muß er behalten.

Und wenn die Welt voll Teufel wär

Und wollt uns gar verschlingen,

So fürchten wir uns nicht so sehr,

Es soll uns doch gelingen.

Der Fürst dieser Welt,

Wie sau’r er sich stellt,

Tut er uns doch nicht;

Das macht, er ist gericht’:

Ein Wörtlein kann ihn fällen.

Das Wort sie sollen lassen stahn

Und kein’ Dank dazu haben;

Er ist bei uns wohl auf dem Plan

Mit seinem Geist und Gaben.

Nehmen sie den Leib,

Gut, Ehr, Kind und Weib:

Laß fahren dahin,

Sie haben’s kein’ Gewinn,

Das Reich muß uns doch bleiben.

WIKIPEDIA
http://hu.wikipedia.org/wiki/Er%C5%91s_v%C3%A1r_a_mi_Isten%C3%BCnk#cite_note-9

http://enekeskonyv.lutheran.hu/enek256.htm